Módosul a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
A módosítások várhatóan 2016. első negyedévében lépnek hatályba.
Az év végével a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény változása várható, mert két olyan törvény módosításának tervezetét fogja tárgyalni a Parlament, amelyekkel összefüggésben az Mvt. is módosításra kerül.
A Munka törvénykönyve (Mt.) a jogalkalmazás egységesítése miatt módosul, a lényeges szabályok azonban változatlanok maradnak - derült ki a kormány honlapján megjelent módosítási tervezetből. A módosítások várhatóan 2016. első negyedévében lépnek hatályba.
Az Mt. módosítása több kapcsolódó törvény - így a munka- védelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény - módosítását is érinti, ezért a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény várható módosításait alább szedtük össze.
Az Mvt. 40. § (2) bekezdése eddig is kimondta, hogyha különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést a kockázatok csökkentése érdekében össze kell hangolni. A módosítás ennek az összehangolásnak a felelősségét az eddigiektől eltérően határozza meg.
Az összehangolás megvalósításáért felelős:
- a felek által szerződésben meghatározott munkáltató,
- ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja,
- ennek hiányában az, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli,
- ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.
Az Mvt. 42. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A veszélyes munkafolyamatoknál', technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében)
,,b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukat meg kell követelni; ”
Tehát megszűnik a munkavállalók, védőeszközzel kapcsolatos oktatási kötelezettsége.
Az Mvt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet — amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani. ”
Az Mvt. 42. § b) pontja és az Mvt. 44. § (1) bekezdése a normaszöveg szakmai pontosítását jelenti.
Az Mvt. 64. § (4) bekezdésének módosítása alapján a munkabalesetek kivizsgálásába szükség esetén be kell vonni (be lehet vonni) a munkáltatónál foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát.
A módosítás lehetőséget ad arra, hogy pl. mérgezések, vegyi anyagokkal kapcsolatos sérülések ok-okozatok pszichés összefüggéseinek megállapításánál stb. bevonjuk a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosát a baleset körülményeinek vizsgálatába.
Az Mvt. 65. § (2) bekezdése a következők szerint módosul: „65. $ (2) Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása. ”
A módosítás alapján a munkabalesetek kivizsgálása továbbra is munkavédelmi szaktevékenységnek minősül, de már függetlenül a baleset súlyosságától, illetve a balesetet szenvedett személyek számától.
Ha a munkáltatónál munkabaleset következik be - függetlenül a munkáltatói létszámtól - a balesetet csak munka- védelmi szakember vizsgálhatja ki.
Az Mvt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. $ A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Az elévülésre egyebekben a polgárt jogi szabályokat kell alkalmazni. ”
Változnak a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos rendelkezések.
Ezek alapján:
- Munkavédelmi képviselőt kell választani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma - az eddigi 50 fő helyett — legalább húsz fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. (Ez lényegesen megnöveli azoknak a munkáltatóknak a számát, ahol a jövőben munkavédelmi képviselőválasztást kell tartani.)
- A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. (Az Mt. 238. § (2) alapján nem választható munkavédelmi képviselőnek az, aki munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja.)
- Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munka- vállalókat kell érteni.
Az Mt. 273. § alapján:
- A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti (munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás) intézkedéséhez.
- A védelem a munkavédelmi képviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
- A szakszervezetnek a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetésének munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. Ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az egyet nem értés indokait. Amennyiben a szakszervezet véleményét a lenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
A súlyos veszélyeztetések tekintetében módosul az Mvt. 82. § (2) szerinti felsorolás.
A megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás akkor minősül súlyos veszélyeztetésnek, ha az a szükséges védelem hiányában történik.
A következőkben súlyos veszélyeztetésnek minősül a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetében a munkavédelemre vonatkozó szabályban előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása.
A munkavédelmi hatóság a közigazgatási bírságot a természetes személyek részére szabhatja ki.
A törvény az alábbi, 82/D. §-sal egészül ki:
„82/D. § (1) A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:
- a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
- a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
- a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza,
- a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. ”
Az Mvt. 82. § (1) alapján a munka- védelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben, amely összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.
Tehát új elemként megjelenik a közigazgatási bírság fogalma!
Az Mvt. 84. § (2) bekezdésének módosítása alapján a munkavédelmi hatóság baleset-vizsgálati kötelezettsége módosul:
- a közúti közlekedéssel kapcsolatos súlyos munkabaleseteket nem vizsgálja,
- a bejelentett súlyos munkabaleseteket, valamint a foglalkozási megbetegedéseket, a fokozott expozíciós eseteket - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - köteles kivizsgálni.
Az egyidejű foglalkoztatás tekintetében a Mvt. 84. § (5) bekezdése kiegészítésre került:
„(5) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában — az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a főfelelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. ”
Módosul, illetve kiegészítésre kerül az Mvt. 87. §-ában lévő több fogalom definíciója.
A munkavédelmi hatósági eljárás határideje: Mvt. 83/D. § a következőképpen módosul:
A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított 45 nap:
- a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel,
- a balesetet munkabalesetnek minősítésével,
- a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével kapcsolatos eljárásokban.