Létezik egy jogszabály, (illetve több is, de munkavédelmi szempontból ez a legfontosabb) amit nem árt elolvasni senkinek, legyen az akár a munkáltató vagy akár a munkavállaló. Olvasóim közül hányan akadnak akik egyből rávágják, hogy ez a 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (ezerkilencszáz-kilencvenharmadik évi kilencvenharmadik törvény)?

 Itt rögzítik a munkavállaló és a munkáltató kötelességeit. Azon felül szó esik a munkahelyek, munkaeszközök létesítési követelményein keresztül a személyi és tárgy feltételeken át egészen a munkáltatók és a munkavállalók kötelességei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában.

Ugye milyen szépen hangzó fejezetcím? Nézzük mit is takar, holott ez a lényeg. Sablonos és unalmas résszel kezdődik:  "Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket.." Bla-bla-bla! Mondaná egy laza cégvezető!

Lényegében arról szól, hogy a munkáltató köteles minden körülményt mérlegelni, ami a munkavállaló egészségét, testi épségét (nem összekeverendő a tepsi épségével) károsítaná. Itt említi meg az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására való különös figyelmet. Ez a kockázatelemzés!

Mi az a kockázatbecslés és elemzés? Mint már fent említettem, a munkáltató köteles a munkavállalókra ható kockázatokat vizsgálni, az esetleges egészségkárosodás súlyosságát, valószínűségét, és kockázatát vizsgálni.

Ez magas! Ezért keressen engem, hogy megoldjam. Miért? Kövesd a blogot,és megtudhatod, hogy cégvezetőként hány forint bírságot fogsz megúszni évente.

Ha azonnali beavatkozás kell, hívj: 

Troják Edvárd:

702106201 nullahathetvenkettőszáztízhatvankettőnullaegy vagy Hétszázkétmillió- százhatezer- kettőszázegy