Utolsó fejezetéhez érkezett az e témában folytatott eszmefuttatásom.

Korábbi írásaimból kitűnik, hogy a munkavédelem mennyire fontos szerepet tölt be mind a munkáltató, mind a munkavállaló életében. Amiről ebben a részben írok talán sok munkavállaló nem is tud a tájékoztatások ellenére sem, vagy csak részinformációi vannak. Kezdeném a fogalmakkal, mert fontos az azonos értelmezés (Mvt. 87. § E törvény alkalmazásában).

Baleset:az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset:az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. (Munkavégzéssel összefüggésben: munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.)

Úti üzemi balesetnek minősül a munkába menet vagy onnan a munkavállaló lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset.

Volt olyan ismerősöm, aki a buszról leszállva, lábtörést szenvedett a síkos úton, és bizony 100 % táppénzzel töltött otthon 6 hetet.

Az a baleset, amely a munkába-, vagy munkából menet úgy következik be, hogy a munkavállaló a szokásos, a lehető legrövidebb útvonaltól eltérve (Pl: iskolába viszi a gyermekét, vagy munkaidő után bevásárol) következik be, nem sorolható az úti üzemi baleset kategóriába.

A foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett, általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás. Ezért foglalkoztam sokat korábbi írásaimban a szükségszerű, időszakos- előzetes, illetve utólagos kötelező rendszeres orvosi vizsgálattal. A sebesüléseken, külsérelmi látható sérüléseken kívül nagyon sok veszélyforrásnak vagyunk kitéve, amiket nem látunk, vagy nem azonnal tapasztalunk tüneteket. Pl: hallás-, vagy látáskárosodás, a védőeszköz hiánya miatt, gerincprobléma a nem megfelelő szék biztosítása miatt, és még sorolhatnám a számtalan példát.

Senki nem feledkezhet el tehát arról, hogy mekkora fontossággal bír magunk és mások testi épségének védelme. Mi munkavállalók is örülhetünk annak, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a törvénykezés is a munkavédelmi szabályok kialakításának, és ellenőrzésének. Figyelemfelkeltőek az egy-egy szabály be nem tartása következtében kiszabható bírságok is. A munkában részt vevő felek mindegyikét kötelezik a megfelelő munkavédelmi eszközök biztosítására, illetve használatára. Tartsuk be ezeket a szabályokat, megismerésükben segítségünkre van a munkavédelmi törvény.

Remélem bejegyzéseimmel segítettem kicsit a munkáltatókban felmerülő kérdésekre választ találni, illetve a munkavállalókat meggyőztem, hogy szükséges a rendszeres orvosi vizsgálat, és a munkavédelmi eszközök használata.