A munkabalesetek száma az elmúlt három évtizedben negyedére csökkent, 2014-ben azonban 14 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Tavaly 19 661 munkahelyi baleset volt Magyarországon, közülük 78 halálos – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból - tudtuk meg az MNO cikkéből.

Két olyan szakmacsoportot lehet kiemelni, ahol igen magas a munkahelyi balesetek száma: az építőipart és a feldolgozóipart – tudjuk meg Mandrik Istvántól, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivőjétől. Az építőiparban az egyik legfőbb probléma, hogy az alsóbb szinteken szerződő alvállalkozóknak már nem állnak rendelkezésükre a munkavédelemhez szükséges eszközök, nincsenek forrásaik arra, hogy a munkavállalók testi épségét óvják. Emellett probléma, hogy sokszor képzetlen munkaerővel dolgoznak, akiknek az alapvető jogbiztonságuk sem garantálható, hiszen sokszor feketemunkásként tevékenykednek. Ezért fordulnak elő azok az esetek is, amikor sokáig nem tudják azonosítani, ki vesztette életét az adott balesetben és az illető melyik munkáltatóhoz tartozik.

Mint Mandrik elmondta, a feldolgozóiparban a legtöbb gondot az okozza, hogy a rendkívül veszélyes gépeket nem megfelelően kezelik, és gyakran elhanyagolják azok felülvizsgálatát is.

Felkészületlen munkáltatók

A szakember több olyan hibára is felhívta a figyelmet, melyek alapvetően elkerülhetőek lennének. A balesetek igen jelentős része abból fakad, hogy a munkáltatók nem ismerik kellőképpen a biztonsági előírásokat, nincsenek felkészülve a munkavédelmi terület rejtette veszélyekből. „Sok munkáltató például felesleges költségnek tekinti a védőeszközök beszerzését” – magyarázta, hozzátéve: bízik benne, hogy a kötelező rezsióradíj bevezetése – mely úgy van meghatározva, hogy a munkavédelmi költségek minden szinten megmaradjanak – segíteni fog ezen a helyzeten.

Sok intézményben kimarad a munkavédelmi oktatás

Mandrik István úgy véli, fokozottabb felvilágosító tevékenységre lenne szükség. „A biztonságtudomány oktatásának a családi neveléssel kell kezdődnie, már egészen kisgyermekkortól. Tehát az óvodapedagógusok figyelmét is fel kell hívni arra, hogy fontos az ilyen jellegű oktatás, általános iskolában pedig mindenképpen be kell mutatni a gyerekeknek azokat a veszélyeket, amelyek rájuk leselkednek” – magyarázta a szakember. Mint mondta, az a legnagyobb probléma, hogy az egyetemeken, főiskolákon is nagyon minimális a munkavédelmi képzés aránya. Bár azokon a szakokon, amelyeken kiemeltebb a veszélye annak, hogy közel kerülhetnek a diákok a gyakorlat azon részéhez, mely balesethez vezethet – például a villamosmérnöki és a gépészmérnöki karon –, ez már viszonylag jól működik, más területeken is be kellene vezetni az ilyen jellegű oktatást.

A legnagyobb szerep pedig a vezetőképzésben van: fontos, hogy a vállalkozókat felkészítsék az alapvető munkavédelmi ismeretekből.

Általános probléma a bizonytalanság és a félelem

Balogh Katalin, az Európai Munkavédelmi Ügynökség – Nemzeti Munkahelyvédelmi Fókuszpont vezetője korábban kiemelte, hogy a munkahelyeken nem megfelelően vagy egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz termelékenységi kiesést okoz: az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül hazánkban mintegy 440 millió forint vész el. A vizsgálatok szerint az európai szervezeteknek csupán 30 százaléka alkalmaz eljárásokat a pszichoszociális kockázatok kezelésére.

Mandrik István lapunknak úgy fogalmazott: leggyakrabban a bizonytalanság és az átszervezésektől való félelem, valamint a munkáltatók által elkövetett kisebb-nagyobb hibák váltanak ki munkahelyi stresszt. A szakember hangsúlyozta, hogy ez egy Európában mindenhol megjelenő, általános probléma, mely minden szakmát érint.

„Ugyanakkor a jó légkör kialakításával igen sokat lehet tenni a munkahelyi stressz megelőzése érdekében” – mondta, hozzátéve: a vezetés komoly részét kell, hogy képezze az emberekkel való foglalkozás, a pozitív visszajelzés és a közösségek kialakítása a jobb teljesítmény érdekében. „Mindenhol van lehetőség arra, hogy lépéseket tegyünk a munkahelyi stressz megelőzéséért, például olyan programok szervezésével, melyek lehetőséget adnak a kötetlenebb együttműködésre, valamint a bizalom építésére.”

2015. június 18.-án a Lánchíd rádió készített egy telefonos interjút Mandrik István, aminek a hanganyaga IDE kattintva meghallgatható.