Hosszú évekig a dohányzás tilalmára figyelmeztető jelzések vizuális követelményeit a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről rendelet határozta meg.

Ez a rendelet részletesen kitér a tiltó táblák grafikai megjelenítésének legtöbb részletére, iránymutatóként kész dohányzást tiltó ábrát is tartalmaz a kívánt megjelenésről.

2011-ben és 2012-ben több változtatás is történt az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben (Nvt.), ekkor került bevezetésre a bejáratoktól való 5 méteren belüli dohányzást tiltó megszorítás. Konkrét jelölési utasításokat ez a törvény nem tartalmaz.

2013-ban a kormány rendelet formájában tovább szabályozta a kérdést, egész pontosan a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló rendeletben, mely betűtípusig és betűméretig meghatározza a pontos kinézetet:

„11. § (1) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.”

20. § (1) Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt az Nvt. előírásainak megfelelően kihelyezett, de a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő feliratot vagy jelzést e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően módosítani vagy cserélni.

A kormányrendelet magasabb szintű kötelezettséget jelent, mint a minisztériumi rendelet, tehát a hatályban lévő MüM rendeletet felülírja a 2013-as kormányrendelet, vagyis a dohányzást tiltó, valamint dohányzó hely kijelölését a kormányrendelet szerint szükséges végezni, még ha grafikai elemei szembe is mennek a MüM-ben logikusan és egyértelműen lefektetett, minden más területen használandó, tiltást jelző szimbólumokkal.

Itt találja a rendeletnek megfelelő tábláinkat:

1. kiegészítés:

A rendelet szerint el lehet térni a meghatározott kiviteltől, az alábbi feltételekkel (=nem lehet eltérni):

(2) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kérelemre, a kérelmező részére engedélyezi az (1) bekezdésben és a 7. mellékletben foglaltaktól eltérő felirat vagy jelzés alkalmazását, ha
a) a kérelmező által egyidejűleg az Nvt. 2. § (7) bekezdése és az (1) bekezdés alapján alkalmazandó jelzések száma a tízet meghaladja,
b) az (1) bekezdés és a 7. melléklet szerinti formájú felirat vagy jelzés alkalmazása a kérelmező számára műszaki vagy gazdasági okokból aránytalan nehézséggel járna, és a kérelmező által javasolt forma alkalmazása a kérelmező méltányolható érdekét szolgálja,
c) a kérelmező által engedélyeztetni kívánt felirat vagy jelzés adattartalma a 7. mellékletben foglaltakkal megegyező, és annál kevesebb adatot nem tartalmaz,
d) az engedélyeztetni kívánt felirat vagy jelzés felszíne legalább 62 370 négyzetmilliméter és
e) az alkalmazott betűk mérete nem kisebb az (1) bekezdésben meghatározott betűméretnél.
(3) A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az engedélyeztetni kért felirat vagy jelzés grafikai tervét, valamint tervezett elhelyezésének részletes leírását.

2. kiegészítés:

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet, valamint az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal tolmácsolja nekünk „közérthető” formában a törvényt:

"Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény dohánytermék fogyasztására és az azzal kapcsolatos szankciók alkalmazására vonatkozó rendelkezései közérthetően

Teljes dohányzási tilalom:
1. közoktatási intézményben (pl. óvoda, általános iskola és középiskola), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
2. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben (pl. bölcsőde), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
3. egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelő), és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül, illetve a dohányzóhely az intézmény területén kívül úgy jelölhető ki, ha az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül,
4. helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton (pl. HÉV, BKV, Volán és MÁV járatok),
5. munkahely zárt légterű helyiségeiben,
6. közforgalmú intézmény zárt légterű helyiségeiben (függetlenül attól, hogy a belépés esetleg feltételhez kötött, pl. zártkörű rendezvény) és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül,
7. közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
8. a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, megállóban, várakozóhelyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozóhely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül (ha a terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos dohányozni),
9. közterületnek minősülő, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben.

Csak kijelölt helyen megengedett a dohányzás:
A) nyílt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
1. közforgalmú intézmény területén (pl. udvar),
2. munkahelyen (pl. udvar),
3. többcélú intézmény esetén, akkor is, ha ott eü. szolgáltatást is nyújtanak
B) zárt légtérben kijelölt dohányzóhelyen:
1. büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,
2. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,
3. a már működő, a hatóság által engedélyezett szállodai szivarszobákban,
1 Intézmény: az épület és a telek együttesen, pl. iskola és a hozzá tartozó udvar.
2 Közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött, pl. közhivatalok, vendéglátóhelyek, üzletek, sportlétesítmények.
4. zárt téri munkahelyen, ahol a munkahelyi klíma a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24°C-ot meghaladja,
5. a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.

Kijelölés nélkül is megengedett a dohányzás:
1. szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

A tulajdonos/fenntartó/munkáltató döntésétől függően:
1. Helyi önkormányzat rendeletében közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.
2. Magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön (pl. taxi, bérelt busz) a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. Ugyanez a szabály vonatkozik az Nvt-ben külön nem említett egyéb közösségi közlekedési eszközökre is – pl. repülő-, hajó-, kompjáratok.
3. Közforgalmú intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben dohányzóhelyet nyílt légtérben sem kell kijelölni.
4. A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkavállalók az intézmény teljes területén nem dohányozhatnak, beleértve pl. az udvart is.

Dohányzás tiltásának, illetve lehetőségének megjelölése
A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. Nemdohányzó intézmények, nemdohányzó munkahelyek esetén a nemdohányzó intézménnyé/nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával kell feltüntetni.
A "szembetűnő" valamint a "jól látható" és az „egyértelmű” követelményeknek megfelelő feliratok és jelzések a fenti képek valamelyikére kattintva letölthetők. Ezeket A/4-es méretben kell kinyomtatni, és az adott hely vagy helyiség viszonyaihoz igazodóan kihelyezni a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II.14.) kormányrendeletnek megfelelően. 2014. március 1-jétől kötelező alkalmazni a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és mérettel rendelkező feliratokat, illetve jelzéseket.
Dohányzóhely egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon kívül is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.
Zárt légterű dohányzóhely kijelölésekor, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

Intézkedések a dohányzási tilalmak, korlátozások megsértése esetén:
A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban rendelkezésre jogosult) jogsértés észlelése esetén köteles:
1. a jogsértés haladéktalan befejezésére felhívni a jogsértőt,
2. annak eredménytelensége esetén felszólítani a közforgalmú intézmény, illetve a közlekedési eszköz elhagyására,
3. eljárás lefolytatását kezdeményezni.
A közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személlyel (ennek hiányában az intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével, a rendezvény szervezőjével, közösségi közlekedési eszköz üzemben tartójával, közoktatási intézmény vezetőjével, illetve a munkáltatóval) szemben el lehet tekinteni az egészségvédelmi bírság kiszabásától, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben felhívási, felszólítási, elhagyásra felhívási, illetőleg eljárás indítási kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.

Egészségvédelmi bírság
A 2012. januártól bevezetett szigorításokat az egészségügyi államigazgatási szerv (a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerve kistérségi intézetei) ellenőrzi. Egészségvédelmi bírság csak azon dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén, azon természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.
A bírság mértéke:
1. a természetes személlyel szemben, aki tiltott helyen dohányzik 20.000-50 000 Ft
2. az Nvt. betartásáért felelős személlyel szemben 100.000-250.000 Ft
3. az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság esetében1.000.000-2.500.000 Ft.
Egészségvédelmi bírság megfizetésének egyik módja a helyszínen megállapított és kiszabott egészségvédelmi bírság: max. 30.000 forint, ha 30 napon belül befizetésre kerül, ellenkező esetben akár 50.000 Ft is lehet.

Eljárási határidők
Az egészségvédelmi bírság főszabályként a jogsértő magatartásról való tudomásszerzést követő 6 hónapon belül alkalmazható, és a jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl nem szabható ki.

Kapcsolódó szabályok
A társasházak és a lakásszövetkezetek esetében az alábbi szabályok lépnek hatályba:
A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben."

Forrás: ANTSZ