2015. máj 11.

Gyakran feltett kérdések a hegesztés során keletkező füstök kapcsán

írta: Troják Edvárd
Gyakran feltett kérdések a hegesztés során keletkező füstök kapcsán

és a végén egy érdekesség!

1 - Milyen légzésvédőt válasszak rozsdamentes acél hegesztése során?

Rozsdamentes acél MÍG vagy kézi bevontelektródás (MMAW) hegesztése során a keletkező gázok gyakran tartalmaznak króm és nikkel részecskéket, melyek közül az előbbi toxikusabb. A szűrt levegős légzésvédő részecskeszűrője kitűnő védelmet nyújt ezen munkafolyamat során. Az AVI hegesztés során általában nem nagy a kibocsátott füst mennyisége, viszont nagy mennyiségű ózon keletkezik, erről részletesebben a 6. pontban olvashat. A plazmavágás és plazmahegesztés magas hőmérséklettel jár, ennek következtében nagyobb a káros nitrogén-oxid kibocsátás, erről részletesebben a 7. pontban talál információt.

2 - A közönséges acél hegesztéséhez is kell légzésvédőt használnom?

Bár a közönséges acél nem tartozik a legveszélyesebbek közé a hegesztési füstök tekintetében, korántsem nevezhető egészségesnek. Egyebek mellett vas-oxidot tartalmaz a hegesztése során képződő gőz, melynek egyik káros következménye a siderosis (a tüdő krónikus gyulladása) lehet. A MIG/MAG és bevontelektródás hegesztés során erőteljes füst keletkezik, tehát légzésvédő készülékre és megfelelő szellőztetésre/elszívásra egyaránt szükség van a munkahelyen. Acél hegesztéséhez szűrt levegős, részecskeszűrővel ellátott légzésvédő készüléket ajánlunk.

blaze_welding1.jpg

3 - Milyen légzésvédőre van szükség felületkezelt anyagok hegesztéséhez?

A felületkezelt anyagok hegesztésekor számos káros szennyező anyag szabadul fel. A galvanizált acél hegesztése során cink-oxid részecskék kerülnek a levegőbe. Ezek okozzák az úgynevezett cinklázat. A festett felületű anyagok fokozott elővigyázatosságot igényelnek, mert számos festék az egészségre igen káros levegőszennyezést okoz. Galvanizált acél vagy ólom primerrel festett anyag hegesztéséhez részecskeszűrővel ellátott szűrt levegős légzésvédő készülék használatát javasoljuk. Szagszűrővel kombinálva minimálisra csökkenthető a hegesztőt érő kellemetlen szag. Ha az anyag kétkomponensű festékkel kezelt, vagy poliuretánnal van bevonva, feltétlenül kérje ki munkavédelmi szakember tanácsát!

Ilyen esetben nagy a kockázata annak, hogy izocianátok hatásának lesz kitéve, melyek belélegzése igen veszélyes és nehezen kimutatható, feltétlenül nyomólevegős légzésvédő használatára van szükség.

4 - Milyen légzésvédelemre van szükség lezárt területeken?

Ha lezárt, vagy félig szellőztetett területen kell hegesztési munkálatokat végezni – ahol fokozottan fordulhat elő szennyezett levegő felhalmozódás és/vagy a levegő oxigénszintjének csökkenése – a hegesztési eljárástól függetlenül nyomólevegős légzésvédő készülék használatát ajánljuk. A belélegezhető levegőminőséget biztosító nyomólevegős légzésvédő készülék alkalmazásával biztos lehet afelől, hogy elegendő mennyiségű oxigénhez jut és a készülék nagyfokú védelmet nyújt a káros gázok és részecske szennyeződés ellen. A szűrt- vagy nyomólevegős légzésvédő készülékeket azonban tilos életre vagy az egészségre közvetlenül veszélyes levegőviszonyok (IDLH) között alkalmazni. Ha kétsége merülne fel, feltétlenül lépjen kapcsolatba munkavédelmi szakemberrel!

5 - A védőgázok és az ötvözet elektródák veszélyesek a munkakörnyezetemre?

MÍG vagy AVI hegesztés során argon és hélium nemesgázokat használnak védőgázként. Sem az argon, sem a hélium nem tartozik a káros gázok közé, ám szellőztetés nélküli térben kiszoríthatják az oxigént. Ilyen esetben tehát nyomólevegős légzésvédő készülék használata szükséges. MAG hegesztés során széndioxidot, vagy széndioxid és nemesgáz keverékét alkalmazzák védőgázként. Mivel azonban a védőgáz egy része szénmonoxiddá alakulhat át a levegővel érintkezve, az ív környezetében nagy mennyiségű szénmonoxid gáz halmozódhat fel. Ezt nem lehetséges kiszűrni. Rossz szellőzés esetén a levegő oxigénszintjét ellenőrizni kell és nyomólevegős légzésvédő készülék használata ajánlott. MAG hegesztésnél gyakori az ötvözött elektróda alkalmazása. Az ötvözet gyakran mangán vagy szilikát tartalmú. Ez azt jelenti, hogy a hegesztés során nagy mennyiségben kerül mangán-oxid és szilikát a levegőbe. A részecskeszűrővel ellátott szűrtlevegős légzésvédő készülék megfelelő védelmet biztosít az ötvözet részecskéivel szemben.

6 - Mikor keletkezik ózon?

Alumínium hegesztése során nem csupán alumínium-oxid részecskék kerülnek a levegőbe, hanem ózon gáz is keletkezik azáltal, hogy az ív UV sugárzása lebontja az oxigén molekulákat. Ózon rozsdamentes acél AVI (TIG) hegesztése során is képződik. Végül az ózon visszaalakul oxigénné, és ez a folyamat felgyorsulhat, ha az ózon szilárd felülettel érintkezik. Az ózont nem lehetséges kiszűrni a levegőből, de visszaalakítható oxigénné. Alacsony ózonkoncentráció mellett a részecskeszűrővel ellátott szűrt levegős légzésvédő készülék csökkenti a hegesztőt érő ózon mennyiségét. Ez úgy történik, hogy a részecskeszűrő (nagy felületének köszönhetően) és azt a pajzzsal összekötő tömlő katalizálja az ózon visszaalakulását normál oxigénné. Magasabb ózonkoncentráció esetén további szűrő alkalmazása újabb nagy, széngranulátummal borított felületet biztosít, melyen még több ózon alakulhat vissza oxigénné.

7 - Mit kell tudni a nitrogén gázokról?

A nitrogén-dioxid és nitrogén-oxid két fajtája azoknak a nitrogén gázoknak, melyek a nagy áramerősséggel és magas hőmérsékleten történő hegesztés során keletkeznek. Nitrózus gázok akkor keletkeznek, amikor a levegőben reakcióba lép egymással az oxigén és a nitrogén. Ezek belélegzése magas koncentrációban igen veszélyes, pl. zárt, szűk, rossz szellőztetésű térben történő hegesztés során. Ilyen esetekben a nyomólevegős légzésvédő készülék használata javasolt.

Érdekességképpen:

Hegesztés közben ha nem védjük megfelelően a szemünket azonnal érezzük a fájdalmat, de a tüdőnkre leselkedő veszély alattomosan támad...A hegesztő füstök okozta betegségek tünetei hetekkel, hónapokkal, vagy akár évekkel később jelentkeznek. unnamed.png
Átlagos munkakörülmények között 20 liter levegőt lélegzünk be percenként. Egy év alatt így a hivatásszerűen, napi nyolc órában dolgozó hegesztő 2300 m³ levegőt szív be. Ez átlagosan 5 mg/m³ koncentrációjú hegesztési füst esetén azt jelenti, hogy 11 grammnyi egészségre káros részecske kerül a tüdőnkbe ami onnan soha nem fog távozni.

A képen látható üvegcse éppen 11 g hegesztési füstöt tartalmaz.

 

forrás: 3M

Szólj hozzá

Hegesztés Foglalkozási megbetegedés