A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezéssel kapcsolatos előírások
A munkahelyen jelen lévő, illetve a munkavégzéshez felhasznált rákkeltő vagy mutagén anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal kapcsolatos kockázatok kezelésével kapcsolatos munkáltatói intézkedésekről a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (továbbiakban: R) rendelkezik. A rendelet hatálya a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) alapján történő szervezett munkavégzésre terjed ki, kivéve az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket és a tevékenységet végző személyeket.
A munkáltató feladataia) Kockázatbecslés
Minden olyan tevékenységnél, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni, ennek keretében a veszélyt azonosítani, az expozíció-hatás összefüggést elemezni, expozíció becslését végezni, majd minőségileg jellemezni vagy mennyiségileg meghatározni a kockázatot. A R kötelezi a munkáltatót arra, hogy a kockázatbecslésbe, illetve a kockázatot csökkentő védőintézkedések kidolgozásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát bevonja.
A kockázatbecslés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató feladata különösen
- a rákkeltők azonosítása,
- a rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában történő mérése,
- a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő mennyiségének becsléssel történő meghatározása,
- külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégzése
- szükség esetén, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javaslatára citogenetikai vizsgálat elvégzése,
- a tevékenység során a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (Mt., 128. § (1) bekezdés) meghatározott munkaidő szerinti foglalkoztatás,
- a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározása.
A munkáltatónak a kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételnie, amennyiben területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség nem ír elő nagyobb gyakoriságot. Ettől a rendelkezéstől függetlenül a kockázatbecslést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára. Az expozíciót nyílt téren történő munkavégzés esetén ugyancsak kétévente meg kell határozni vagy meg kell becsülni. Tartósan nyílt téren rákkeltővel történő foglalkoztatásnál a rákkeltő okozta terhelés biológiai vizsgálatokkal történő becslését is el kell végezni.
A kockázatbecslést, illetőleg a kockázatkezelésre vonatkozó intézkedéseket dokumentálni kell. A munkavédelmi felügyelőség kérésére a munkáltató köteles a kockázatbecslés és a kockázatkezelés során birtokába jutott valamennyi adatot, információt a munkavédelmi hatóságnak átadni.
A munkáltatónak a kockázatbecslés eredményétől függően intézkednie kell a kockázatok kezeléséről, aminek az eredményességét a soron következő kockázatbecslés alkalmával mindig vizsgálnia is kell.
A kockázatkezelés lényege, hogy a munkahelyeken nagyobb tömegben és/vagy nagyobb gyakorisággal használt rákkeltőkre jogszabályban előírt határértéket az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg. Ha az előre nem látott és az előre látható expozíciós koncentráció meghaladja a külön jogszabályban meghatározott határértékeket, munkát végezni kizárólag egyéni védőeszköz használatával lehet. A munkáltatónak ilyen esetekben fokozott egészségügyi védelmet és annak alapjául szolgáló orvosi vizsgálatokat biztosítania kell.
Ha valamely rákkeltőre nincs érvényes határérték, a munkáltatónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy a munkatérben a rákkeltő koncentrációja a tudományos technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szintű legyen. Határértékkel nem rendelkező rákkeltő okozta munkahelyi expozíció esetén a kockázatbecslés során, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálatot is végezni kell.
Bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltőnek a szervezetbe jutása esetén évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést; a terhelés becslésére biológiai monitorozást, illetőleg citogenetikai vizsgálatot kell végezni. A belégzés okozta expozíciós koncentráció mérését, valamint a bőrön át a szervezetbe jutó rákkeltő becsült dózisát írásban dokumentálni kell.
Rákkeltő alkalmazásakor a munkáltató köteles a munkavállaló egészségére és biztonságára a legkevésbé veszélyes feltételeket biztosítani, és azt dokumentálni. Rákkeltő használata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okokból nem lehet azonos célra, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltővel helyettesíteni. A munkáltatónak írásban meg kell indokolnia a rákkeltő választását a munkavédelmi felügyelőségnek, megadva azt is, hogy van-e azonos célra, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő anyag, készítmény vagy eljárás. Amennyiben rendelkezésre áll nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő, a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy miért nem ezeket az anyagokat alkalmazza.
Rákkeltőt zárt helyen előállítani, felhasználni csak olyan építményben szabad, amely az előállított, illetve felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek és a légtechnikai követelményeknek megfelel. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a kockázatbecslés eredménye alapján a munkavállaló egészségét rákkeltő okozta egészségkárosodás fenyegeti, csak azok a munkavállalók léphessenek be, akiknek ott feladatuk van.
b) Foglalkoztatás
A rákkeltő hatásának kitett munkavállalók számát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani, és az expozíciós idő csökkentésekor sem növelhető az expozíciónak kitett munkavállalói létszám. Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által rákkeltő hatására különösen fogékonynak véleményezett munkavállalót nem szabad rákkeltő expozícióban foglalkoztatni.
A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy rákkeltővel kívánja őket foglalkoztatni, vagy hogy rákkeltővel foglalkoztatja őket és meg kell adnia a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi információt számukra. A foglalkoztatás módjára vonatkozó adatokat a munkáltatónak a munkavédelmi felügyelőség rendelkezésére kell bocsátania, ha az kéri.
c) Megelőzés és expozíciócsökkentés
A rákkeltő gyártása és felhasználása - amennyiben ez a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges - csak zárt rendszerben, automatizált vagy azzal egyenértékű egyéb eljárással (pl. manipulátor, robottechnika) történhet. Ha ez műszakilag nem lehetséges, a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalót érő összes (napi, heti, éves) expozíció a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szinten legyen, határértékkel rendelkező anyagok esetében a munkatéri rákkeltő szennyezettsége nem haladhatja meg az előírt határértékeket. Megfelelő szellőztetéssel biztosítani kell, hogy az előállított, felhasznált, intermedierként, melléktermékként, szennyezőként keletkezett anyagok a munkakörnyezetet, a helyiség levegőjét és berendezési tárgyait, valamint az épületen belüli és kívüli levegőt ne szennyezzék és más munkahelyek munkavállalóit se veszélyeztessék.
A munkáltató köteles
- a munkahelyen úgy korlátozni a rákkeltő mennyiséget, hogy az csak az aktuális tevékenység kivitelezhetőségéhez szükséges tömegben legyen jelen a munkahelyen,
- az expozíciónak kitett vagy feltehetően kitett munkavállalók számát a lehető legkisebbre korlátozni,
- a munkaidőt a Mt. rendelkezése szerint korlátozni,
- a munkafolyamatokat úgy kialakítani, hogy a munkahelyen a rákkeltő elkerülhető legyen, vagy a munkahelyen való kiszabadulása a minimálisra csökkenthető legyen,
- megfelelő helyi elszívással, vagy általános szellőztetéssel a rákkeltőt a forrásnál eltávolítani oly módon, hogy egyidejűleg biztosítsa a lakosság, továbbá a környezet védelmét,
- biztosítani az előre nem látható eseményből vagy balesetből eredő rendellenes rákkeltő-expozíció korai kimutatására, jelzésére, illetve mérésére alkalmas eszközöket, illetve módszereket,
- a legkisebb kockázatot biztosító, megfelelő technológiát és munkamódszereket alkalmazni,
- elsősorban műszaki, technológiai intézkedésekkel, kollektív műszaki védelmi eszközökkel, eljárásokkal az egészségkárosodást megelőzni azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szabályos üzemmenet, illetve üzemzavar esetében gáz, gőz, folyadék, aerosol vagy por formájában rákkeltő anyaggal érintkezésbe kerülhet, továbbá köteles az egészséget károsító hatások megelőzéséről a munkakörülmények, a technológia, a műszaki állapot rendszeres felülvizsgálatával is gondoskodni,
- egyéni védelmi intézkedéseket hozni, továbbá hatásos egyéni védőeszközöket biztosítani, ha a rákkeltő okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal nem szorítható az eltűrhető szintre - 1:105 kockázat -, vagy a határértékkel rendelkező anyagok esetében nem szorítható határérték alá,
- szükség szerinti, de legalább hetenkénti gyakorisággal végzett tisztítással, takarítással megakadályozni a munkatér padozatán, falain, a munkatérben elhelyezett gépek, munkaeszközök, tárgyak felszínén a rákkeltő anyag felhalmozódását,
- a munkavállalókat a munkakörülményekről rendszeresen tájékoztatni,
- figyelmeztető és biztonsági jelzésekkel megjelölni mindazon munkahelyeket, ahol a munkavállaló rákkeltő anyagok hatásának van vagy lehet kitéve; a körülhatárolt munkahelyen belül figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni az étkezés, folyadékfogyasztás, élelmiszer-tárolás és a dohányzás tilalmára vonatkozóan,
- megfelelő védőeszközöket (légzésvédő eszköz, a teljes test védelmét biztosító védőeszköz) biztosítani a rákkeltő nagyobb mértékű expozíciójával járó előre látható események (karbantartási munkák, technológiai sor megnyitása), illetőleg vészhelyzetek (baleset, havária, katasztrófa) esetére,
- olyan eszközöket biztosítani, amelyek lehetővé teszik a rákkeltő(k) kockázatmentes kezelését, tárolását, üzemen belüli mozgatását vagy szállítását; ezekhez a tevékenységekhez légmentesen záró, felcímkézett konténereket, edényzetet kell biztosítani,
- gondoskodni a rákkeltőt tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladéknak a munkavállaló általi biztonságos összegyűjtését, tárolását és kiürítését szolgáló eszközökről, beleértve a légmentesen záró, tisztán, olvashatóan, a dolgozó számára érthető nyelven felcímkézett (feliratozott) edényzet használatát,
- gondoskodni a rákkeltő közömbösítéséről, hatástalanításáról, a munkahelyi berendezési tárgyak, a munkavállalók által használt védőeszközök dekontaminálásáról vagy szükség szerint veszélyes hulladékként történő kezeléséről.
d) Veszélyhelyzet, expozíció kezelése
A munkáltatót a R kötelezi arra, hogy a rendkívüli helyzetekre riasztási és intézkedési terveket (baleset-elhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási) készítsen, azokat a munkavállalókkal ismertesse meg és végrehajtásukat rendszeresen - évente legalább egyszer - gyakoroltassa és ennek megtörténtét dokumentálja.
A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat minden olyan, előre nem látható eseményről (üzemzavarról), vagy vegyi balesetről, amely a munkavállaló többletterhelését, fokozott expozícióját idézték elő, vagy idézhették elő. Az ilyen eseményt vagy vegyi balesetet követően a munkavállalókat soron kívüli orvosi vizsgálatra kell kirendelni, illetve - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat javaslata alapján - az érintett munkavállalók citogenetikai vizsgálatát el kell végeztetni. A többletterhelés és a fokozott expozíció okainak megszüntetéséig csak a javítások és más szükséges munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen munkavállalók munkavégzése engedélyezhető az érintett térségben, korlátozott időtartamban és a szükséges egyéni védőeszközök (pl. védőruha, légzésvédő) használata mellett. Az expozícióval érintett területet jól láthatóan, egyértelműen körül kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.
Olyan tevékenységnél, amelynél minden kockázatcsökkentő műszaki intézkedés megtétele ellenére a munkatérben a rákkeltő koncentrációja, kiülepedő mennyisége előreláthatóan megnő (pl. karbantartás, zárt technológia megbontása), a munkáltatónak - a munkavállalókkal és munkavédelmi képviselővel történő megbeszélést követően - intézkednie kell arról, hogy a munkavállalókat érő expozíciós koncentráció ne haladja meg a rákkeltőre előírt határértéket. Ennek érdekében a munkavállalókat el kell látni a szükséges egyéni védőeszközzel és a munkavégzés időtartamát is korlátozni kell. Természetesen ez esetben is feltűnően meg kell jelölni, egyértelműen körül kell határolni a munkavégzés helyét és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.
e) Személyi higiéné, egyéni védelem
Minden olyan tevékenységnél, ahol a munkavállalókat rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti, a munkáltató, köteles
- gondoskodni arról, hogy a munkahelyen a munkavállalók ne étkezzenek, ne igyanak, ne dohányozzanak, kozmetikai szereket ne alkalmazzanak,
- gondoskodni arról, a munkavállalók a munkahelyet csak zuhanyozás után, utcai ruhában hagyják el,
- gondoskodni elegendő számú és alkalmas fekete-fehér rendszerű, "erősen szennyezett" tisztasági fokozatnak megfelelő öltöző-mosdó-zuhanyzóról, WC-ről, tartózkodóról az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül (kizárólag kezeletlen fapor-expozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai ruházat védelmét biztosító ruhavédő is alkalmazható),
- nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált tartózkodó- és pihenőhelyiséget biztosítani, a fehér öltöző, a tartózkodó- és pihenőhelyiségek rákkeltő expozíciós koncentrációja nem haladhatja meg az immissziós értéket, illetőleg immissziós érték hiányában az adott rákkeltőnek a legközelebbi településen, illetve lakóhelyi környezetben mérhető háttér-koncentrációját,
- a munkavállalókat megfelelő tisztálkodó és dekontamináló szerrel ellátni,
- gondoskodni arról, hogy a védőeszközöket az arra kijelölt helyen és az előírt módon tárolják; minden használat előtt ellenőrizzék, biztosítsák azok hibátlanságát, védőképességük megfelelőségét és tisztaságát; továbbá köteles gondoskodni a hibás vagy nem tiszta egyéni védőeszköz - használat előtti - kijavításáról vagy cseréjéről.
Az intézkedésekkel kapcsolatosan fölmerülő költségek nem háríthatók át a munkavállalókra!
A kockázatbecslés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató feladata különösen
- a rákkeltők azonosítása,
- a rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában történő mérése,
- a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő mennyiségének becsléssel történő meghatározása,
- külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégzése
- szükség esetén, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javaslatára citogenetikai vizsgálat elvégzése,
- a tevékenység során a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (Mt., 128. § (1) bekezdés) meghatározott munkaidő szerinti foglalkoztatás,
- a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározása.
A munkáltatónak a kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételnie, amennyiben területileg illetékes munkavédelmi felügyelőség nem ír elő nagyobb gyakoriságot. Ettől a rendelkezéstől függetlenül a kockázatbecslést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára. Az expozíciót nyílt téren történő munkavégzés esetén ugyancsak kétévente meg kell határozni vagy meg kell becsülni. Tartósan nyílt téren rákkeltővel történő foglalkoztatásnál a rákkeltő okozta terhelés biológiai vizsgálatokkal történő becslését is el kell végezni.
A kockázatbecslést, illetőleg a kockázatkezelésre vonatkozó intézkedéseket dokumentálni kell. A munkavédelmi felügyelőség kérésére a munkáltató köteles a kockázatbecslés és a kockázatkezelés során birtokába jutott valamennyi adatot, információt a munkavédelmi hatóságnak átadni.
A munkáltatónak a kockázatbecslés eredményétől függően intézkednie kell a kockázatok kezeléséről, aminek az eredményességét a soron következő kockázatbecslés alkalmával mindig vizsgálnia is kell.
A kockázatkezelés lényege, hogy a munkahelyeken nagyobb tömegben és/vagy nagyobb gyakorisággal használt rákkeltőkre jogszabályban előírt határértéket az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg. Ha az előre nem látott és az előre látható expozíciós koncentráció meghaladja a külön jogszabályban meghatározott határértékeket, munkát végezni kizárólag egyéni védőeszköz használatával lehet. A munkáltatónak ilyen esetekben fokozott egészségügyi védelmet és annak alapjául szolgáló orvosi vizsgálatokat biztosítania kell.
Ha valamely rákkeltőre nincs érvényes határérték, a munkáltatónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy a munkatérben a rákkeltő koncentrációja a tudományos technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szintű legyen. Határértékkel nem rendelkező rákkeltő okozta munkahelyi expozíció esetén a kockázatbecslés során, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálatot is végezni kell.
Bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltőnek a szervezetbe jutása esetén évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést; a terhelés becslésére biológiai monitorozást, illetőleg citogenetikai vizsgálatot kell végezni. A belégzés okozta expozíciós koncentráció mérését, valamint a bőrön át a szervezetbe jutó rákkeltő becsült dózisát írásban dokumentálni kell.
Rákkeltő alkalmazásakor a munkáltató köteles a munkavállaló egészségére és biztonságára a legkevésbé veszélyes feltételeket biztosítani, és azt dokumentálni. Rákkeltő használata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okokból nem lehet azonos célra, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltővel helyettesíteni. A munkáltatónak írásban meg kell indokolnia a rákkeltő választását a munkavédelmi felügyelőségnek, megadva azt is, hogy van-e azonos célra, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő anyag, készítmény vagy eljárás. Amennyiben rendelkezésre áll nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő, a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy miért nem ezeket az anyagokat alkalmazza.
Rákkeltőt zárt helyen előállítani, felhasználni csak olyan építményben szabad, amely az előállított, illetve felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek és a légtechnikai követelményeknek megfelel. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a kockázatbecslés eredménye alapján a munkavállaló egészségét rákkeltő okozta egészségkárosodás fenyegeti, csak azok a munkavállalók léphessenek be, akiknek ott feladatuk van.
b) Foglalkoztatás
A rákkeltő hatásának kitett munkavállalók számát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani, és az expozíciós idő csökkentésekor sem növelhető az expozíciónak kitett munkavállalói létszám. Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által rákkeltő hatására különösen fogékonynak véleményezett munkavállalót nem szabad rákkeltő expozícióban foglalkoztatni.
A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy rákkeltővel kívánja őket foglalkoztatni, vagy hogy rákkeltővel foglalkoztatja őket és meg kell adnia a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi információt számukra. A foglalkoztatás módjára vonatkozó adatokat a munkáltatónak a munkavédelmi felügyelőség rendelkezésére kell bocsátania, ha az kéri.
c) Megelőzés és expozíciócsökkentés
A rákkeltő gyártása és felhasználása - amennyiben ez a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges - csak zárt rendszerben, automatizált vagy azzal egyenértékű egyéb eljárással (pl. manipulátor, robottechnika) történhet. Ha ez műszakilag nem lehetséges, a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalót érő összes (napi, heti, éves) expozíció a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szinten legyen, határértékkel rendelkező anyagok esetében a munkatéri rákkeltő szennyezettsége nem haladhatja meg az előírt határértékeket. Megfelelő szellőztetéssel biztosítani kell, hogy az előállított, felhasznált, intermedierként, melléktermékként, szennyezőként keletkezett anyagok a munkakörnyezetet, a helyiség levegőjét és berendezési tárgyait, valamint az épületen belüli és kívüli levegőt ne szennyezzék és más munkahelyek munkavállalóit se veszélyeztessék.
A munkáltató köteles
- a munkahelyen úgy korlátozni a rákkeltő mennyiséget, hogy az csak az aktuális tevékenység kivitelezhetőségéhez szükséges tömegben legyen jelen a munkahelyen,
- az expozíciónak kitett vagy feltehetően kitett munkavállalók számát a lehető legkisebbre korlátozni,
- a munkaidőt a Mt. rendelkezése szerint korlátozni,
- a munkafolyamatokat úgy kialakítani, hogy a munkahelyen a rákkeltő elkerülhető legyen, vagy a munkahelyen való kiszabadulása a minimálisra csökkenthető legyen,
- megfelelő helyi elszívással, vagy általános szellőztetéssel a rákkeltőt a forrásnál eltávolítani oly módon, hogy egyidejűleg biztosítsa a lakosság, továbbá a környezet védelmét,
- biztosítani az előre nem látható eseményből vagy balesetből eredő rendellenes rákkeltő-expozíció korai kimutatására, jelzésére, illetve mérésére alkalmas eszközöket, illetve módszereket,
- a legkisebb kockázatot biztosító, megfelelő technológiát és munkamódszereket alkalmazni,
- elsősorban műszaki, technológiai intézkedésekkel, kollektív műszaki védelmi eszközökkel, eljárásokkal az egészségkárosodást megelőzni azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szabályos üzemmenet, illetve üzemzavar esetében gáz, gőz, folyadék, aerosol vagy por formájában rákkeltő anyaggal érintkezésbe kerülhet, továbbá köteles az egészséget károsító hatások megelőzéséről a munkakörülmények, a technológia, a műszaki állapot rendszeres felülvizsgálatával is gondoskodni,
- egyéni védelmi intézkedéseket hozni, továbbá hatásos egyéni védőeszközöket biztosítani, ha a rákkeltő okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal nem szorítható az eltűrhető szintre - 1:105 kockázat -, vagy a határértékkel rendelkező anyagok esetében nem szorítható határérték alá,
- szükség szerinti, de legalább hetenkénti gyakorisággal végzett tisztítással, takarítással megakadályozni a munkatér padozatán, falain, a munkatérben elhelyezett gépek, munkaeszközök, tárgyak felszínén a rákkeltő anyag felhalmozódását,
- a munkavállalókat a munkakörülményekről rendszeresen tájékoztatni,
- figyelmeztető és biztonsági jelzésekkel megjelölni mindazon munkahelyeket, ahol a munkavállaló rákkeltő anyagok hatásának van vagy lehet kitéve; a körülhatárolt munkahelyen belül figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni az étkezés, folyadékfogyasztás, élelmiszer-tárolás és a dohányzás tilalmára vonatkozóan,
- megfelelő védőeszközöket (légzésvédő eszköz, a teljes test védelmét biztosító védőeszköz) biztosítani a rákkeltő nagyobb mértékű expozíciójával járó előre látható események (karbantartási munkák, technológiai sor megnyitása), illetőleg vészhelyzetek (baleset, havária, katasztrófa) esetére,
- olyan eszközöket biztosítani, amelyek lehetővé teszik a rákkeltő(k) kockázatmentes kezelését, tárolását, üzemen belüli mozgatását vagy szállítását; ezekhez a tevékenységekhez légmentesen záró, felcímkézett konténereket, edényzetet kell biztosítani,
- gondoskodni a rákkeltőt tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladéknak a munkavállaló általi biztonságos összegyűjtését, tárolását és kiürítését szolgáló eszközökről, beleértve a légmentesen záró, tisztán, olvashatóan, a dolgozó számára érthető nyelven felcímkézett (feliratozott) edényzet használatát,
- gondoskodni a rákkeltő közömbösítéséről, hatástalanításáról, a munkahelyi berendezési tárgyak, a munkavállalók által használt védőeszközök dekontaminálásáról vagy szükség szerint veszélyes hulladékként történő kezeléséről.
d) Veszélyhelyzet, expozíció kezelése
A munkáltatót a R kötelezi arra, hogy a rendkívüli helyzetekre riasztási és intézkedési terveket (baleset-elhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási) készítsen, azokat a munkavállalókkal ismertesse meg és végrehajtásukat rendszeresen - évente legalább egyszer - gyakoroltassa és ennek megtörténtét dokumentálja.
A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat minden olyan, előre nem látható eseményről (üzemzavarról), vagy vegyi balesetről, amely a munkavállaló többletterhelését, fokozott expozícióját idézték elő, vagy idézhették elő. Az ilyen eseményt vagy vegyi balesetet követően a munkavállalókat soron kívüli orvosi vizsgálatra kell kirendelni, illetve - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat javaslata alapján - az érintett munkavállalók citogenetikai vizsgálatát el kell végeztetni. A többletterhelés és a fokozott expozíció okainak megszüntetéséig csak a javítások és más szükséges munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen munkavállalók munkavégzése engedélyezhető az érintett térségben, korlátozott időtartamban és a szükséges egyéni védőeszközök (pl. védőruha, légzésvédő) használata mellett. Az expozícióval érintett területet jól láthatóan, egyértelműen körül kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.
Olyan tevékenységnél, amelynél minden kockázatcsökkentő műszaki intézkedés megtétele ellenére a munkatérben a rákkeltő koncentrációja, kiülepedő mennyisége előreláthatóan megnő (pl. karbantartás, zárt technológia megbontása), a munkáltatónak - a munkavállalókkal és munkavédelmi képviselővel történő megbeszélést követően - intézkednie kell arról, hogy a munkavállalókat érő expozíciós koncentráció ne haladja meg a rákkeltőre előírt határértéket. Ennek érdekében a munkavállalókat el kell látni a szükséges egyéni védőeszközzel és a munkavégzés időtartamát is korlátozni kell. Természetesen ez esetben is feltűnően meg kell jelölni, egyértelműen körül kell határolni a munkavégzés helyét és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.
e) Személyi higiéné, egyéni védelem
Minden olyan tevékenységnél, ahol a munkavállalókat rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti, a munkáltató, köteles
- gondoskodni arról, hogy a munkahelyen a munkavállalók ne étkezzenek, ne igyanak, ne dohányozzanak, kozmetikai szereket ne alkalmazzanak,
- gondoskodni arról, a munkavállalók a munkahelyet csak zuhanyozás után, utcai ruhában hagyják el,
- gondoskodni elegendő számú és alkalmas fekete-fehér rendszerű, "erősen szennyezett" tisztasági fokozatnak megfelelő öltöző-mosdó-zuhanyzóról, WC-ről, tartózkodóról az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül (kizárólag kezeletlen fapor-expozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai ruházat védelmét biztosító ruhavédő is alkalmazható),
- nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált tartózkodó- és pihenőhelyiséget biztosítani, a fehér öltöző, a tartózkodó- és pihenőhelyiségek rákkeltő expozíciós koncentrációja nem haladhatja meg az immissziós értéket, illetőleg immissziós érték hiányában az adott rákkeltőnek a legközelebbi településen, illetve lakóhelyi környezetben mérhető háttér-koncentrációját,
- a munkavállalókat megfelelő tisztálkodó és dekontamináló szerrel ellátni,
- gondoskodni arról, hogy a védőeszközöket az arra kijelölt helyen és az előírt módon tárolják; minden használat előtt ellenőrizzék, biztosítsák azok hibátlanságát, védőképességük megfelelőségét és tisztaságát; továbbá köteles gondoskodni a hibás vagy nem tiszta egyéni védőeszköz - használat előtti - kijavításáról vagy cseréjéről.
Az intézkedésekkel kapcsolatosan fölmerülő költségek nem háríthatók át a munkavállalókra!
