Mikor kell üzemorvoshoz menni?

A 33/1998. VI. 24. NM rendelet (a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről) értelmében kötelező a munkáltatónak biztosítani az üzemorvosi vizsgálatot. Mi módon, milyen gyakorisággal, és milyen vizsgálatokról van szó?

Az alábbiakban (nem teljes) képet adunk arról, kinek, milyen gyakorisággal kell foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venni. Részletes ismeretekért érdemes a fent említett rendeletet áttanulmányozni, szükség esetén ajánlom magamat:
Troják Edvárd: 06 70 210-6201

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat:

A foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően vagy a már foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha

- fizikai munkát végez, 
- fiatalkorú
- nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve
- a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden munkavállalónál, amennyiben:

a) közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez
b) külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést jelent
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja

- kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának

Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat:

- a szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel,vagy továbbhaladás előtt minden esetben, amikor az OKJ szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött
- a szakmaválasztást megelőzően a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kérésére azon képzésben résztvevő esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott
- álláskeresők esetében a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség által támogatott foglalkozást elősegítő képzésben résztvevő személy esetén a munkaügyi központ és a munkaügyi kirendeltség vagy önköltséges szakmai felkészítésre jelentkezők esetében a szakképző intézmény kezdeményezésére

Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálat:

- a munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat:

- a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
- az idősödő munkavállalónál évente,
- fizikai, kémiai kóroki (vegyi anyagokkal végzett munka, dekompresszió, hőterhelés, ionizáló- és mikrohullámú sugárzás, rezgés, zaj) tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fent említett jogszabály 3. sz. melléklete szerint,
- fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben (magasban végzett munka, földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrás, tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök, villamosüzemi munkakörök) foglalkoztatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál az alábbiak szerint:

- 40 éves korig háromévenként
- 40-50 életév között kétévenként
- 50 év felett és feszültség alatti munkavégzéssel járó munkaköröknél évenként

- fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál (pl.: alkotó szellemi tevékenység, rutin szellemi munka, képernyős munkahelyeken történő munkavégzés) évente
- a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalónál (hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei, családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel, hajléktalan munkavállalók, stb) évente,
- a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál, évente,
- külföldi munkavégzés esetén átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
- a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, évente kell elvégezni.” 

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat:

- Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálat

- ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskereső egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására
- heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően
- előre nem várt esemény során expozíciót szenved
- ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel

Sokan felteszik a kérdést, hogy mi a helyzet az irodai alkalmazottakkal, nekik miért szükséges orvosi vizsgálat, és milyen gyakorisággal, hiszen nincsenek kitéve közvetlenül a fizikai, kóroki tényezők hatásának. Valóban, közvetlenül nincsenek kitéve ártalomnak, ám ez a tény nem adhat okot a vizsgálat gyakoriságának, és szükségességének megkérdőjelezésére. Sajnos a törvény nem mondja ki szó szerint, hogy az irodai alkalmazottak a pszichés megterhelésen kívül, milyen hatásnak vannak kitéve, ám ha a fent említett megterhelés nem elég, segítek kicsit a gondolatmenetben. Néhány példa: 8 órát ül a számítógép előtt valaki, az hasonló fizikai megterhelés, mint az ásás (hisz ásni nem ásunk egyhuzamban 8 órát). A helytelen testtartást, hátfájást, és a szem romlását nem lehet megelőzni. Egy másik példa: egy csatorna helyének kiásását követően a jóember bemegy az ügyfélszolgálatra, bár a kezeit megmosta, de a munkásruhát nem sikerült átvenni, akkora az öröm, hogy bejelentheti az újabb fizetési kötelezettségét, és leül az ügyintézővel szembe, aki az ügyfél távozásakor például megigazítja a széket, itt máris ki van téve a biológiai kóroki tényezőknek.

Munkavállalóként választhatunk-e orvos és természetgyógyász között?

   A munkavállalók többsége tévedésben van abban, hogy miért szükséges az üzemorvosi vizsgálat. Egyre többen hisznek a természetgyógyászatban, és az orvosokat elutasítják. Akkor mért kötelez a törvény, az orvosi vizsgálat elvégeztetésére? Nincs ez félre értelmezve? Nincs bizony, azok értelmezik félre a vizsgálat fontosságát, akik azt gondolják, hogy az üzemorvos gyógyító céllal vizsgálja meg az időszakos vizsgálatkor a pácienst. A vizsgálat azért szükséges, mert felfedhet olyan munkakörből adódó megbetegedést, amelyet kezelni szükséges, és az általános orvosi vizsgálat nem kifejezetten arra irányul.

A törvény így mondja ki:

„a munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló

- a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele
- egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
- nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
- nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;”

továbbá, ami nagyon fontos még:

„esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt.”

Konklúzió

Kötelező az időszakos üzemorvosi vizsgálat minden munkavállalónak. Aki nem vesz részt ezen, nem csak saját testi, vagy lelki egészségét veszélyezteti, hanem kollégáiét is! Ez pedig megengedhetetlen, és valószínűleg sokan egyet értenek velem ebben!