2014. okt 22.

Munkáltató kontra munkavállaló

írta: Troják Edvárd
Munkáltató kontra munkavállaló

 Miért van szükség munkavédelemre?

Az ember, élete jelentős részét iskolában, tanműhelyben, vagy épp munkahelyen tölti. Épp ezért természetes az, az igény, hogy ez ideális, kulturált környezetben, egészséges, biztonságos körülmények között teljen el ez az idő. A munkavédelem célja, hogy minden szervezett munkavégzés ideje alatt kiküszöbölje a balesetek, foglalkozási ártalmak és megbetegedések bekövetkeztét.

Ez a cél több ágon egyszerre teljesedik be:

Szervezési intézkedések:

- Foglalkozási egészségügyi vizsgálatok

- Munkavédelmi oktatások

- Munkahelyi-, munkaköri- és veszélyes anyagok kockázatelemzése

- Megelőzési stratégia kidolgozása

- stb.

Műszaki feltételek megvalósítása:

- Gépek biztonsága (gépvizsgálatok, üzembe helyezés, érintésvédelmi mérések, stb.)

- Egyéni vagy kollektív védőeszközök biztosítása és használata

- stb.

A munkavállalók szerint azonban nem mindig van pozitív visszhangja. Ez nem a jogalkotók hibája, hanem a munkáltatóké, akik nem tájékoztatnak megfelelően a munkavédelem szükségességéről, és a „miért kell?” kérdésre nem adnak kielégítő választ.

Munkavédelem, munkavállalói szemmel

Felteszünk egy kérdést, és el kell gondolkodni mindenkinek, hogy milyen választ ad rá.

A védőeszközök mi célt szolgálnak?

A munkavállaló szerint zavaró és kényelmetlenséget okoz a napi munkában, a munkáltató véleménye szerint, pénzkidobás a kobak, kesztyű, munkavédelmi acélbetétes bakancs, stb. és csak az előírások miatt, esetleg ellenőrzéskor hajlandók használni. A baj az, hogy a munkáltató is sokszor csak az előírást látja benne, egészen addig, míg esetleg a hiányából adódó baleset következtében indoklást nyer használata. Indoklás lehet például az, hogy ha kiderül egy baleset vagy foglalkozási megbetegedés vizsgálata során, hogy a munkáltató nem biztosított megfelelő védőeszközöket, vagy épp’ a munkavállaló nem viselte azt, egyes hatóságok (NMH-NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság) vagy más intézmények (pl.: OEP) pénzbüntetéssel sújthatják bármelyik felet. A foglalkozási megbetegedés esetén viszont bármelyik Munkaügyi Bíróság életjáradék megfizetésére kötelezheti a mulasztó felet. A bírságtarifákról a későbbiekben lesz szó. Könnyen belátható, hogy a védőeszközök viselésének célja nem csak a bírságok elkerülése, hanem esetlegesen egy élet megmentése.

Az 1993. évi XCIII. törvény értelmében, a munkáltató mindenkor köteles a jogszabályokban, szabványokban előírt egészséges és biztonságos munkavégzés lehetőségét megteremteni, és folyamatosan fenntartani. A munkavállalónak pedig joga van ezt a munkavégzés során megkövetelni.

Sokan nem tudják, a fent említett törvény alapján, hogy megtagadhatják a munkavégzést, amennyiben saját, vagy mások életét, egészségét veszélyeztető feladatot osztanak ki rá.

Minden elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhet olyan működési zavar vagy személyi mulasztás, amely balesetet okoz. Ezért fontos, hogy a munkavédelmi eljárásokat (oktatási tematika, kockázatelemzések, stratégia, stb.) olyan szakember dolgozza ki, akinek megfelelő képesítése, szakértelme van.

 

 jin-jang-pill-logo.jpg

Szólj hozzá

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Jogok és kötelezettségek